A jelenlegi helyzetben nagyon fontos a testi egészségünk megőrzése mellett, a lelki egészségünk védelme is. 

Figyeljünk magunkra és érzéseinkre!

Mentálisan egészséges embereket is megviselhet mindaz, ami körülöttünk zajlik. Egy ilyen, globális krízishelyzetben, teljesen természetes, ha nehéz napokat élünk meg, fenyegetettséget élünk át, vagy ismeretlen pszichés reakciókat tapasztalunk magunkon. Néhány ilyen pszichés reakció, következmény lehet például: 

  • szorongás, pánik és/vagy bénultság érzése
  • depresszív hangulat és gyakori negatív gondolatok
  • az egészségünkkel vagy szeretteink egészségével kapcsolatos félelmek (adott esetben még az enyhe tünetek vagy könnyen kezelhető betegségek is jelentős szorongást válthatnak ki),
  • halálfélelem
  • a korábban örömforrást jelentő tevékenységek iránti érdeklődés elvesztése, az örömérzés megélésére való képesség csökkenése
  • lehangoltság, gyász érzése – gyakori az ún. “elővételezett” gyász (amikor a “legrosszabb forgatókönyvre” készülünk)
  • alvásproblémák (pl. elalvási nehézségek, álmatlanság vagy éppen túlságosan megnövekedett alvásigény)
  • testi tünetek, szomatikus reakciók (pl. hasmenés, fejfájás, étvágytalanság, “stressz-evés”, stb.)
  • tehetetlenség és kiszolgáltatottság érzése, ami különösen a karanténban és fokozott szociális izolációban (pl. egyedül) élőket érintheti súlyosan
  • koncentrációs nehézségek
  • fokozott érzékenység, ingerlékenység

Mit tehetünk magunkért, a lelki jobban létünkért? 

  • Tudatosítsuk magunkban, hogy teljesen természetes, ha rossz érzések, aggodalmak gyötörnek és átmenetileg nem tudjuk ugyanolyan hatékonyan vinni a mindennapjainkat. Adjunk időt magunknak az alkalmazkodásra, engedjük meg magunknak, hogy megéljük az érzéseinket.
  • Tájékozódjunk rendszeresen a járvánnyal kapcsolatosan megbízható, objektív hírforrásokból, de ügyeljünk arra is, hogy megvédjük magunkat attól, hogy elárasszanak bennünket az információk. Ne kattintgassunk hírről-hírre órákon át: ebben segít, ha kijelölünk a napban egy vagy két olyan időpontot, amikor ezzel foglalkozunk, így könnyebben tudjuk keretek között tartani a “hírfogyasztásunkat”.
  • Vigyünk rendszert a mindennapjainkba: alakítsunk ki napirendet, vezessünk be új rutinokat, a megváltozott körülmények között is igyekezzünk strukturálni a napi tevékenységeinket – ez sokat segíthet abban, hogy visszanyerjük biztonságérzetünket, valamint oldhatja a felborult életritmus következtében fellépő tüneteket (pl. az alvászavarokat, étkezéshez kapcsolódó problémákat).
  • Ne feledjük, hogy a “szociális távolságtartás” nem azonos az “érzelmi távolságtartással”: tartsunk rendszeresen kapcsolatot (online, telefonon) a szeretteinkkel, barátainkkal, ismerőseinkkel, akikkel most nem tudunk személyesen találkozni. Ezáltal jelentősen csökkenthetjük a másoktól való tartós elszigeteltség negatív pszichés következményeit.
  • Iktassunk be tudatosan örömteli, azaz kikapcsolódást szolgáló tevékenységeket is a hétköznapjainkba, lehetőleg napi rendszerességgel.
  • Beszéljünk másokkal az érzéseinkről: ezzel megteremtjük a lehetőségét, hogy érzelmileg kapcsolódjunk egymáshoz, ami nagyon sokat segíthet mindannyiunknak abban, hogy megéljük egymás támogatását, ezáltal nagyobb biztonságban érezzük magunkat, csökkenjen az elszigeteltség és magunkra maradottság érzése.
  • Fontos, hogy ne alkohollal, vagy drogok használatával lazítsunk.
  • Tanuljunk meditációt, relaxációt, autogén tréninget. 

Ha mindezek ellenére nem érezzük magunkat jól, kérjünk segítséget. Nem szégyen lelki segítőhöz fordulni, aki támogatólag van jelen, és segít a belső erőforrásokat feltárni, elérni azt és helyre állítani a lelki egyensúlyt. Gyakran az is elegendő, ha elmondhatjuk egy semleges személynek, mindazt, ami bennünk mozog, zajlik, anélkül, hogy ő megítélne bennünket, vagy tanácsot adna. 

Törődj többet a lelki egészségeddel!